Fizika szabályok

Fizika szabályok:

Az idő és az út mérése

ÚT: jele: s   mért:[km] ; [m]
IDŐ: jele: t   mért: [h]; [s]

A sebesség

Azt a fizikai mennyiséget amely megadható út és az idő hányadosaként sebességnek nevezzük.
Sebesség= út/idő
Jele: v
Képlet: v= s/t
Mért.: [m/s] [km/h]
Összefüggés: 1 m/s= 3,6 km/h

Az egyenletes és változó mozgás

Ha egy test ugyanannyi idő alatt ugyanakkora utakat tesz meg egyenletes mozgást végez.
Ha egy test ugyanannyi idő alatt különböző utakat tesz meg, akkor változó mozgást végez.
Ha egy test ugyanannyi idő alatt ugyanakkora sebességváltozást végez, akkor egyenletesen változó mozgásról beszélünk. Pl.: szabadesés

Átlagsebesség pillanatnyi sebesség

Ha kiszámítjuk a teljes útból és időből a sebességet, akkor az átlagsebességet kapjuk meg.
A nagyon rövid időből és az ez alatt megtett útból számított számított átlagsebességet pillanatnyi sebességnek nevezzük. 

Tehetetlenség törvénye
Egy test nyugalomba maradt, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgás mozgást végez mindaddig, míg egy másik test vagy erő ezt az állapotot meg nem változtatja.
minél nagyobb egy test tömege annál nagyobb a tehetetlensége.

A tömeg és a térfogat

TÖMEG: jele:m   Mért: [kg]; [g]
Összefüggés: 1kg=1000 g
SI rendszer (szi)

A tömeget mérleggel mérjük. -> karos/digitális/rugós

TÉRFOGAT:Jele V   Mért: [m³];[cm³]
Összefüggések:
1l=1 dm³     1dm³=1000cm3
1m³= 1000000 cm³

A sűrűség

Azt a fizikai mennyiséget, amely megadható tömeg és a térfogat hányadosaként sűrűségnek nevezzük.
Sűrűség= tömeg/térfogat
Jele:ρ (ro)
Képlet: ρ
Mért: [kg/m³]; [g/cm³]
Összefüggés: 1 g/cm³=1000kg/m³

Az erő

Azt az erőhatást, amely megváltoztatja a test mozgásállapotát erőnek nevezzük.

Jele: F
Mértékegysége: [N] (newton)
Egy N azaz erő, amely kg tömegű testet 1 s alatt 1 m/s sebességűre gyorsít.
1kN= 1000 N

Azt a pontot, amelyben erőhatás érinti a testet támadáspontnak nevezzük.
Az erő támadáspontján átmenő, az erő irányába erő egyenest hatásvonalnak nevezzük.

Az erőt rugós erőmérővel, dunamuméterrel mérjük.

Gravitációs erő és a súly
súly=súlyerő

A föld a gravitációs erő hatására, a testekre ható erőt gravitációs erőnek nevezzük.
A gravitációs erő mindig a föld felé mutat.
A gravitációs erőt, a test tömegközéppontjából jelöljük meg.

Azt az erőt amely húzza a felfüggesztést, vagy nyomja az alátámasztást sülyerőnek  nevezzük.
A súlyerő a felfüggesztésre, vagy az alátámasztásra hat.

G= m x 10(N)

Súrlódási erő

Azt az erőt, amely csökkenti a test sebességét, súrlódási erőnek nevezzük.

Mitől és hogy függ a súrlódás?

  1.Az összenyomó erőtől –minél nagyobb az összenyomó erő, annál nagyobb a súrlódás

  2.A felület minőségétől- minél érdesebb a felület annál nagyobb a súrlódás, minél simább annál kisebb a súrlódás

A súrlódási erő nem függ a felület nagyságától.

Két erő együttes hatása
1. Ha valamely testre 2 egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő hat, akkor test nyugalomba marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.  


2. Ha valamely testre két különböző nagyságú, de ellentétes irányú erő hat, akkor a test a nagyobb erő irányába mozdul el.

3. Ha valamely testre r különböző nagyságú, de azonos irányú erő hat, akkor az eredő erő megegyezik a 2 erő összegével.

Erő-ellenerő törvénye (Newton 3. törvénye)
2 test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú egymással ellentétes irányú erő hat. Ez az erő-ellenerő törvénye.

A munka

Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha valamely test az erő irányában az erő hatására elmozdul.

Azt a fizikai mennyiséget, amely megadható az erő ls az elmozdulás szorzataként, munkának nevezzük.
Jele: W
Mértékegysége: J (dzsul)
Képlete: W= F.s
1J= 1N.1m
1kJ=1000J

W=F.s     F=W/s     s=W/F

A forgató nyomaték
A forgástengely körül elfordítható rudat emelőnek nevezzük.

A forgástengely és az emelő hatásvonala közötti távolságot erőkarnak nevezzük.



Jele: k
Mért.: [m]

Mitől és hogy függ az emelő forgató hatása?
1., Azonos erőkar esetén, minél nagyobb az erő, annál nagyobb a forgató hatása.
 
2., Azonos erőkar esetén, minél nagyobb az erőkar, annál nagyobb az emelő forgató hatása.
Azt a fizikai mennyiséget, amely megadható az erő és az  erőkar szorzataként, forgató nyomatéknak nevzzük.
Jele: M
Mért:[N.m]
Képlete: M=F.k 

Szilárd teste nyomása

Azt a fizikai mennyiséget, amely megadható nyomó erő, és a nyomott felület hányadosaként, NYOMÁSNAK nevezzük.
                 
nyomás=  nyomó erő/ nyomott felület
Jele: p
Képlet: p= F/A
Mért: Pa (Pászkál)
1pa= 1N/1m2
1kpa= 1000 pa

Mitől és hogy függ a szilárd testek nyomása?
1. A nyomott felülettől -> minél nagyobb a a nyomott felület, annál kisebb a nyomás
2. A nyomó erőtől -> minél nagyobb a nyomó erő, annál nagyobb a nyomás. 

A hidrosztatikai nyomás
A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. 

Mitől és hogy függ a hidrosztatikai nyomás?
1. A folyadékoszlop magasságától: Azonos folyadék esetén minél nagyobb a folyadékoszlop, annál nagyobb a hidrosztatikai nyomás.

2. A folyadék sűrűségétől: Azonos folyadékoszlop esetében minél nagyobb a folyadék sűrűsége annál nagyobb a nyomása.


 P= (ro)xVxh
h=folyadékoszlop magassága

Közlekedő edények
Két vagy több egymással összekötött edényrendszer, amelyben folyadék szabadon áramolhat/közlekedhet, közlekedő edénynek nevezzük.

Nyugalomban lévő folyadék felszínea közlekedő edény minden ágában ugyanabban a vízszintes síkban van.
 Tk..: 94.o. 3.3/2. ábra

Arkhimédész törvénye 

A folyadékba merülő testekre felfelé irányuló erő hat. Ezt az erőt felhajtó erőnek nevezzük.

TÖRVÉNY: A felhajtóerő nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék súlyával.

Ezeket ki kellett jegyzetelni: 
 

Közegellenállási erő

A közeg által kifejtett erő, amely csökkenti a test sebességét közegellenálási erőnek nevezzük.

Mitől? Hogy?

  1.A test nagyságától –minél nagyobb a test annál nagyobb a közegellenállási erő.

  2.A test alakjától.

Rugalmas erő:

A rugalmas anyagból készült a testek által kifejtett erőt rugalmas erőnek nevezzük.

Minél nagyobb erő hat 1 rugalmas testre, annál jobba megváltozik az alakja.

Többszörös alakváltás után az anyag „elfárad” és eltörik.

Egyensúly a lejtőn
minél nagyobb a lejtő hajlásszöge, annál nagyobb erővel lehet azt a testet egyensúlyban tartani.
A lejtő hajlásszöge és az erő között NEM egyenes arányosság van.
Azt a csavart tudjuk azonos körülmények között kisebb erővel forgatni, amelyiknek kisebb a menetemelkedése.
Azonos körülmények között azzal az ékkel érhetünk el nagyobb erőmegtakarítást, amelynek kisebb a hajlásszöge.
A csigát, a hengereket, az emelőt, a lejtőt, a csavart és az éket közös néven EGYSZERŰ GÉPeknek nevezzük.

• megváltoztathatjuk segítségükkel az erő irányát
• megsokszorozhatjuk segítségükkel az általunk kifejtett erőt.